A Bukaresti Kilencek újabb szintre emelnék a NATO-szövetségesek közös védelmét

A román elnöki hivatal által közzétett dokumentum szerint a találkozón részt vevő keleti és északi NATO-tagállamok hosszú távú, közvetlen és jelentős biztonsági fenyegetésként tekintenek Oroszországra, és erősíteni fogják védelmi és biztonsági együttműködésüket a NATO teljes keleti szárnyán a Fekete-tengertől a Balti-tengerig, illetve a sarkvidékig terjedően.

A NATO keleti és északi tagállamai megerősítették a közös biztonságot szolgáló beruházások növelésére irányuló kötelezettségvállalásukat, azt, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékának megfelelő szintig emelik. A nyilatkozat aláírói igazságos és tartós békét szorgalmaznak Ukrajna számára, amelynek a nemzetközi jogon és szilárd, hiteles biztonsági garanciákon kell alapulnia.

A Bukaresti Kilencek és az északi NATO-államok újból elítélték Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és kiálltak Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének védelme mellett. Hangsúlyozták, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás „befektetés a saját biztonságukba is”, és üdvözölték az Egyesült Államok békeerőfeszítéseit. Az aláírók szerint növelni kell a nyomást Oroszországon, hogy vessen véget a háborúnak, és érdemben vegyen részt a béketárgyalásokon.

A dokumentum elítéli a szövetségesek és partnerek elleni orosz szabotázsakcióikat, kibertámadásokat és egyéb hibrid műveleteket, és sürgeti a lég- és rakétavédelem további erősítését, beleértve a drónfenyegetés elleni képességek fejlesztését is. A nyilatkozat szerint hiteles elrettentéshez „hiteles beruházásokra”, a transzatlanti védelmi ipar bővítésére, ellenállóbb ellátási láncokra és szorosabb együttműködésre van szükség Ukrajnával.

Magyarország a nyilatkozat szövegezése során „konstruktív tartózkodást” jelentett be, annak érdekében, hogy a dokumentum nyelvezete ne kerüljön be – a később újra idézhető – „elfogadott megfogalmazások” közé, fenntartva annak lehetőségét, hogy a dokumentumban szereplő nyelvezet jövőbeni használata ügyében Magyarország új kormánya döntsön.

A román elnöki hivatal „előrelépésként”, „pozitív jelzésként” értékelte Magyarország „konstruktív tartózkodását” a korábbi, elutasító állásponthoz képest. Az elnöki hivatal által szerda délután kiadott, a román média által idézett magyarázat szerint a B9-ek és az Északi Szövetségesek bukaresti zárónyilatkozatának szövegezése idején még nem lépett hivatalba Magyarország újonnan megválasztott kormánya, ezért Magyarország NATO-képviseletének nem volt felhatalmazása arra, hogy csatlakozzon a zárónyilatkozathoz.

A román média szerint a kormányváltás ellenére a magyar küldöttség nem akadályozta meg, hogy közös nyilatkozat szülessen. Magyarországhoz hasonlóan – a szintén választások után lévő – Bulgária is nagyköveti szinten képviseltette magát a bukaresti tanácskozáson.